Üdvözöljük!
Mosáshoz használt régi tárgyak:
A Rumpli körülbelül 60–70 cm hosszú, 10–15 cm széles, a felső vége felé néha szélesedő vagy hosszú, téglalap alakú fából faragott eszköz. Alsó lapjuk rendesen bordázott, felső lapjuk gyakran véséssel, ékrovással, karcolással, díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a mángorló bordázott felével görgették. Készítésével mesteremberek, bognárok, molnárok és falusi faragók, pásztorok egyformán foglalkoztak. Faragtak megrendelésre, eladásra vagy ajándékul. Leginkább lakodalmi ajándékként készült, esetleg maga az ifjú férj készítette. A legkorábbi mángorlók Európa északi területéről mutathatók ki a 17. sz.-ból,. A régebbi darabok díszítésére az ékrovásos vagy kevésbé mély vésés, továbbá a mértanias elemek uralkodása a jellemző. A 19. sz. elején ezek az ékrovásos, vésett mértanias díszek még tovább éltek ugyan, azonban mind a mesteremberek, a falusi faragók, mind a pásztorok által készített és díszített mángorlón a virágornamentika, a mindennapi életből, a pásztor- és betyáréletből vett jelenetek kerültek előtérbe karcolt és spanyolozott díszítő technikával.
A mángorló kézi hajtású gép. A textiláruk hagyományos mosásánál és a mosás során szerzett gyűrődések kisimítására használták. A mángorló a 19. században és a 20. század első felében elterjedt háztartási gép volt, mely a vasalás megkönnyítését egyes esetekben helyettesítését szolgálta. A mángorló erős öntöttvas állványra szerelt fa asztalból és két keményfa hengerből állt. Az egyik hengert fogantyúval ellátott kézikerék hajtja. A két hengert fogaskerekes kapcsolat köti össze, úgy, hogy forgásirányuk ellentétes legyen. A gép kezelője a kicsorgatott, de még nyirkos kelméket felhelyezi az asztalra, kézzel beigazítja a két henger közti résbe és lassan megforgatja a kézikereket. A hengerek besodorják az anyagot és erősen összenyomva kisimítják a mosás során szerzett gyűrődéseket. Az eredmény általában nem tökéletes, a mángorlás után közvetlenül az ágyneműt még ki szokták vasalni, hogy kihasználják a kelmék enyhe nedvességét.
A Teknő egy darab fából faragott illetve kivájt keményfa eszköz. Ebben kovászolnak, dagasztanak és érlelik a tésztát. Egy nagyobb teknőben a család akár 3 hétre való kenyértésztája elfér. A népterület keleti részén máig gyakori formai jegy, hogy a sütőteknő négy sarkán fogóként kiképzett szarvak találhatók. Ezeknél fogva két személy a tele teknőt is egyszerűen hordozhatja. E házakban a kenyértésztát a kandallóval fűtött lakóhelyiségben készítik el, viszont a sütőkemence többnyire más helyiségben, illetve épületben áll. Bevetéshez a tésztát teknőtől viszik a kemencéhez, s mivel itt kelesztőedényt nem használnak, a kiszakított kenyereket gyakran a teknőből egyenesen a sütőlapátra és azzal a kemencébe teszik. E sütőteknő-forma nálunk az utóbbi századokban mégsem jelez mindenütt ilyen összefüggést. Bútor módjára épített, illetve kerek fatál alakú sütőteknő a magyar parasztságnál ismeretlen.
Szavazás